Te lettél...<br />Talán a szívem most szemtelenül merész, <br />s félek, hogy minden szó, már túl kevés. <br />Ma hozzád szólni vágyna ajkam, <br />úgy,ahogy a világot Benned láttam. <br />Lám, így lettél Te bennem üde reggeli gondolat, <br />kisöpörve,elűzve minden baljós gondokat. <br />Még nem ütött a harang misére,<br />De szép lelked, már rálapult szívemre.<br />Édes hangod nélkül így lett a drága csend, <br />s karod, békeszigete, hol megpihent a rend, <br />a sokat hajszolt, kergetett, megfáradt szívem, <br />miről oly gyakran képzelem s hiszem, <br />csak azért doboghat még újra, <br />hogy végre s mindörökre megtanulja, <br />Te vagy az élet illata, édes íz a számban. <br />Mikor nagy melegemben hűsszellő érintésére vágytam, <br />voltál Te a hűst adó harmat az én lázas testemen, <br />vadrózsaillatát hordó szellő a zöld réteken. <br />S így lett haragod sötétfelhő, belőle nyári zivatar, <br />vágyad izzó éh, mi csupáncsak engem akar! <br />Tőlem a messzeségben jártál, zsák borult szívemre, <br />könny csordult az üres helyedre. <br />Irdatlan hiánya féltőn simogató kezednek, <br />álmatlan leplet cipeltek könnyes szememnek. <br />Voltál magad, éjszakámon a fény, <br />árnyékom, az elérhetetlen lény. <br />Vigaszt, örömöt hozó mennyei tündér,<br />kinek pillantása, egy élettel felér.<br />S csillapító, hűvös, kristálytisztavíz rekkenő nyárnapon,<br />forró csókod bőrömön, a csattanó vakon. <br />Édesen fájó szabadságom és rövid, tüzes láncom,<br />melegségem fázós hajnalon, s részegítően szép álmom,<br />kihez érkezni, s odabújni mindig vágyom.<br />Te lettél s vagy a tündérvilágom,<br />az igaz, nagy szerelmem, boldogságom!

Oldal: Szobámban ülve
Idézetek világaa <33 - © 2008 - 2024 - ancsaaoldala.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat